Barlangterápia

Barlangterápia során a környezeti szennyeződésektől, portól, koromtól és más, allergiás tüneteket okozó anyagoktól mentes levegőt használják ki gyógyításra.

Történet

Magyarországi barlangok éghajlati, majd klímaterápiás kutatása hamar megkezdődött. Ennek eredménye, hogy a Béke-barlangban már 1959-ben megkezdték az Észak-magyarországi Szénbánya Vállalat bányászainak kezelését. Már az első évben jelentős eredményekről számoltak be, a kezelt betegek 87%-ánál tartós, vagy átmeneti javulást tapasztaltak. Az itt elért eredményeknek köszönhető, hogy hazánk a világon elsőként ismerte el a gyógybarlang fogalmát.

Hatás

A levegő nagyfokú tisztasága

A barlangi levegő egyik jellemző sajátossága, hogy mikrobiológiai szempontból szinte sterilnek mondható. Ez annyit jelent, hogy a barlangok megközelítőleg por-, csíra- és allergénmentes környezetnek tekinthetők. A szinte steril levegő kizárja az ingerkeltést a légutakban, valamint megakadályozza az újrafertőződés lehetőségét. Egyes barlangokban ugyanakkor előfordulhatnak a hűvös, nedves barlangi mikroklímát kedvelő penészgombák, ezek egyes fajai viszont antibiotikumokat termelnek, így elősegítik a barlang terápiás alkalmazását.

A levegő magas relatív páratartalma

Az aktív (vagyis vizet vezető) barlangokban a relatív páratartalom gyakran eléri a 100%-ot. Ilyen körülmények között a barlangba esetleg lejutott porszemcsék, pollenek a rájuk csapódó vízpára hatására leülepednek, ezzel is hozzájárulva az előzőekben tárgyalt nagyfokú tisztasághoz.

A pára kondenzátum kedvező kémiai összetétele

Az eddigi megfigyelések szerint a karsztos barlangok aeroszolja gazdag a magnézium-, és főleg a kalcium-ionokban. Ez utóbbi kimondottan gyulladáscsökkentő hatású.

A levegő állandó hőmérséklete

A barlangok jellemző klimatikus sajátossága, hogy a levegő hőmérsékletének változékonysága a bejárati szakaszok kivételével elenyésző. Az évi hő ingás rendszerint nem éri el az 1°C-ot! A barlangi levegő átlaghőmérséklete általában megfelel a külső környezet évi átlaghőmérsékletével, ez Magyarországon kb. 10°C. Előfordulnak olyan barlangok is, melyekben a kivételes geotermikus adottságok miatt lényegesen melegebb van. A hőmérséklet mellett a légáramlás sebessége és iránya is fontos klímaelem. Barlangi körülmények között az áramlás mértéke a felszíni és a barlangi légtömegek fajsúlykülönbségének következménye. Nyáron általában a barlangból a felszín felé áramlik a hűvösebb levegő. Emiatt ekkor a barlangon belül nincsenek jelentős hőmérséklet-különbségek. Télen éppen fordítva, a felszín felől áramlik a hideg levegő a barlang mélyebb részei felé, ezért a bejárati szakasz lehűl. A barlangok szellőzését azonban egyéb tényezők is befolyásolhatják. Ilyenek pl. a felszínen uralkodó szelek iránya, turbulenciája, a légnyomás ingadozása, a barlang morfológiai adottsága (a járatok irányultsága, tagoltsága, hossza, keresztmetszete).

A levegő kedvező összetétele

A barlangi levegőben az ún. állandó gázok (nitrogén, oxigén, stb) aránya közel azonos a felszíni levegőben tapasztalt arányokkal. Az ún. változó gázok koncentrációjában viszont szembetűnő különbség mutatható ki. A szén-dioxid mennyisége magasabb, mint a szabad légtérben. Ez az eltérés a barlang jellegétől, morfológiájától is függ, de a CO2 mennyisége elérheti a 0.3 térfogatszázalékot is (szélsőséges esetben még ennél is magasabb lehet). A szén-dioxid magas koncentrációja fokozza a légzésmélységet, így kedvezően hat a légúti betegségekben szenvedők állapotára.

Magas negatív iontartalom

A 80-as években elvégzett mérések szerint egyes barlangokban rendkívül magas a barlangi levegő negatív ionizációja. A negatív töltésű ionok kétféleképpen fejtik ki hatásukat az élő szervezetre. Egyrészt közvetlen biológiai hatásuk van, másrészt elősegítik a pozitív töltésű szemcsékkel szennyezett levegő öntisztulását.

Típusai, javallat

Hazánkban öt gyógybarlang található

  • Budapest, Szemlőhegyi barlang
  • Jósvafői Béke-barlang
  • Abaligeti barlang “Gyógy terem”
  • Miskolc-Lillafüred István-barlang “Fekete-terem”
  • Tapolca, Városi Kórház Gyógybarlangja

Budapest, Szemlőhegyi barlang

A Szemlőhegyi barlang a budai barlangrendszer része. A látogatók számára 1986-ban nyitották meg. A 2003-ban befejeződött korszerűsítési munkáknak köszönhetően már kerekes székkel is látogatható. A barlang átlaghőmérséklete 12-13°C, relatív páratartalma 100% közelében van. A pára kondenzátum számtalan oldott ásványi anyagot tartalmaz, melynek összetétele lényegében a Salvus víznek felel meg. A barlang gyógyhatású klímájának terápiai hasznosítása 1990 óta folyik a Szent István Kórház kihelyezett részlegeként a barlang Óriás-folyosójában. a légúti megbetegedések kezelésében nyújt segítséget. Allergénmentes, tiszta levegőt biztosít a kúrán résztvevőknek. A száraz köhögést okozó, nehezen felköhöghető, vagy orrdugulást okozó váladék hígításával segíti annak kiürülését. Ezzel tudjuk elérni célunkat: biztosítani a tiszta légutakat, megszűntetve az orrdugulást, a kínzó köhögés. Csökken az asztmás nehézlégzési rohamok gyakorisága és intenzitása is.

Budapest, Szemlőhegyi barlang

Jósvafői Béke-barlang

Magyarország második legnagyobb barlangja. Klímájának gyógyhatását korán felismerték, így 1965-ben az országban és a világon is elsőként nyilvánították gyógybarlanggá. A barlang feltárt járatrendszerei közel 9 km-t tesznek ki, terápiás célra kb. 340 m2-nyi részt használnak. Levegője tökéletesen pormentes, pára- és sótartalma nagyon magas, ami kiegészülve a penészgomba spórái által termelt antibiotikumok együttes hatásával az asztmában és bronchitiszes jellegű betegségekben szenvedők gyógyítására teszi alkalmassá.

Jósvafői Béke-barlang

 Abaligeti barlang “Gyógy terem”

Már az 1960-as évek óta foglalkoznak itt idült hörghurutban és szilikózisban szenvedő betegek kezelésével. A barlang évi középhőmérséklete viszonylag magas (12,6°C). Levegőjének relatív páratartalma 97 %-os, áramlásának mértéke csekély. Páradús levegőjének és a benne található gyulladáscsökkentő kalcium-ionoknak köszönhetően főként a légúti, allergiás és asztmatikus betegségekben szenvedőknek hoz enyhülést. Az Abaligeti-barlang levegője enyhén radioaktív hatású, szilikózis és más légúti betegségek kezelésére eredményesen használják.

Abaligeti barlang "Gyógy terem"

Miskolc-Lillafüred István-barlang “Fekete-terem”

A lillafüredi István-barlang festői környezetben, a Palota Szálló közelében nyílik, hossza 350 m, legnagyobb mélysége 55 m. A barlang meteorológiai viszonyait 1960-61-ben Szabó Gyula vizsgálta. Az ő megfigyelései alapján tudjuk, hogy a barlangban az évi középhőmérséklet a bejárat közelében 6°C, a Nagy-teremben 7°C, míg a barlang belső részeiben (Tordai-hasadék) már 9,4°C. Az évi hő ingás a bejáratnál eléri a 12°C-ot, de a barlang belsejében néhány tized fok. A relatív páratartalom a bejárati szakaszon 89-96% között váltakozik, a belsőbb szakaszokon viszont állandóan 100%. A barlangterápiára alkalmas kúraterem a Fekete-teremben került kialakításra, amely a turisták elől elzárt. Mérések szerint a terem hőmérséklete 10°C körüli. A relatív páratartalom meghaladja a 80%-ot. Az aeroszol kalcium- és magnéziumtartalma jelentős. A barlang levegőjének portartalma, baktérium- és gombaszáma elhanyagolható. A radon szintje alacsony. Vízszintes irányú légmozgás nincs. A terem természetes légcseréjét a fölötte lévő óriási kürtő biztosítja. jótékony hatású a krónikus légzőszervi betegségben szenvedőkre

Miskolc-Lillafüred István-barlang "Fekete-terem"

Tapolca, Városi Kórház Gyógybarlangja

Tapolca alatt található barlangot 1902-ben fedezték fel, amely a Balaton-felvidék mészkövekben gazdag vidék barlangrendszeréhez tartozik. A II. Világháború idején óvóhelyként működött a természeti képződmény. Később a szakorvosi vizsgálatok rávilágítottak a barlang levegőjének különleges összetételére.  A kórházhoz tartozó barlang különlegessége, hogy a hőmérséklete a hazai barlangok átlagát meghaladja, 17-18 °C körüli, amelyet a mélyből előtörő karsztvízforrásoknak köszönhet. Gyógyászati célokra a barlang száraz járatait, az úgynevezett Kórház-barlangot használják. A barlangban már 1972 óta folytatnak barlangterápiás kezeléseket, azonban a Kórház-barlangot az Egészségügyi Minisztérium csak 1982-ben nyilvánította gyógybarlanggá. A terápia hatására az asztmás tünetek enyhülnek, visszafejlődnek.

Tapolca, Városi Kórház Gyógybarlangja

Kivitelezés

Általában három hétig tart a kúra, mely alatt a betegek napi 3-5 órát tartózkodnak a barlangban orvosi felügyelet mellett

Megjegyzés

A barlangok gyógyászati célú felhasználása (tudományos néven speleoterápia) az ősidőkig nyúlik vissza. A középkorig a gyógyító hatást jobbára csodaként tartották számon, emiatt egyes barlangok messze földön ismert zarándokhellyé váltak. Sokáig azonban nem elsősorban a barlangi klíma gyógyhatását használták ki, hanem a barlangokban talált cseppkövek, csontmaradványok, vagy gyógyvizek felhasználása volt jellemző. A babonák szerint a barlangi medve csontmaradványainak őrleményét a „butaság és más szellemi gyengeségek” hatásos ellenszerének tartották. Ez nyilvánvalóan tudományosan nem alátámasztható módszer. Léteznek azonban olyan eljárások, melyeket – ha más formában is, de – napjainkban is alkalmaznak. A tiszta, fehér cseppköveket finom porrá őrölve szoptató anyáknak, vagy tejelő állatoknak adták a tejtermelés fokozására. Kismamáknak, gyerekeknek, illetve fokozott kalcium igény (például csonttörés) esetén ma is javasolt a kalcium mesterséges pótlása. Aggtelek környékéről ismert feljegyzések szerint a Baradla-barlang cseppköveiből készült port nyílt sebekre szórták, majd a sérülést ecetes kötéssel fedték le. A barlangokban talált képződményeket, csontmaradványokat ma már nem használják gyógyászati célra. Annál inkább a barlangok sajátos mikroklímáját. Európa-szerte ismerünk olyan barlangokat, melyek több évtizedes, sőt több évszázados terápiás hagyományokkal rendelkeznek. Feltehetően az első földalatti gyógyhelyek közé tartozik az Erdélyben található Torjai-büdösbarlang. Frivalszky János 1767-ben írt tanulmányában így fogalmaz: „ide sereglenek mindazok, akiket súlyos rühösség, fejfájás és szembetegség támadott meg”. Hasonlóan híres gyógybarlang a Firenze környéki Grotta Giusti. Erről a barlangról az első tudományos leírás 1854-ből származik. A közel 40°C-os barlang, melyben annak idején Garibaldi, Verdi, sőt Kossuth Lajos is kúrálta magát, jelenleg is Olaszország egyik legjelentősebb gyógy- és idegenforgalmi helye.

Grotta Giusti

Grotta Giusti

 

forrás: met.hu

 

Hozzászólások lezárva.